Mit értünk pontosan fenntartható élelmiszer-fogyasztás alatt? Vajon elegendő, ha helyi terméket vásárolunk? Vagy inkább a húsfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése vagy az egészséges táplálkozás a legfontosabb?
A CUES (Consumers’ Understanding of Eating Sustainably) Horizon Europe projekt keretében megjelent új tudományos publikáció elsőként vállalkozott arra, hogy rendszerezze a témában született meghatározásokat. A kutatók 84 különböző definíciót elemeztek tudományos és szakpolitikai dokumentumokból annak érdekében, hogy feltárják, mit is jelent valójában a fenntartható élelmiszer-fogyasztás. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy egy új, integrált definíciót is javasol a fogalomra, amely túlmutat a korábbi megközelítéseken.
Nincs egységes meghatározás
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy jelenleg nincs mindenki által elfogadott definíció. Egyes megközelítések elsősorban a környezetvédelemre összpontosítanak, mások az egészséges táplálkozást, a társadalmi igazságosságot vagy a gazdasági szempontokat helyezik előtérbe. Emiatt ugyanazt a fogalmat a kutatók, a döntéshozók és a szervezetek gyakran eltérően értelmezik.
A fenntarthatóság több mint környezetvédelem
Az elemzés szerint a legtöbb meghatározás hangsúlyozza a környezet védelmét és az egészséges táplálkozást, ugyanakkor sokkal ritkábban jelennek meg olyan fontos kérdések, mint
- a kulturális hagyományok és helyi étkezési szokások,
- az élelmiszer-önrendelkezés,
- az igazságos megélhetés biztosítása a termelők számára,
- az együttműködés a fogyasztók, termelők, kereskedők és döntéshozók között,
- valamint az élelmiszer-rendszerek hosszú távú ellenálló képessége.
Nem csak a fogyasztó felelőssége
Érdekes eredmény, hogy a legtöbb meghatározás elsősorban a fogyasztók döntéseire helyezi a hangsúlyt. Jóval ritkábban jelenik meg benne a termelők, az önkormányzatok, az állam vagy más intézmények szerepe.
Pedig a kutatás szerint a fenntartható élelmiszer-fogyasztás csak akkor valósulhat meg, ha az egész élelmiszer-rendszer együttműködik. Nem elegendő, ha a fogyasztó szeretne fenntarthatóan vásárolni – ehhez szükség van megfelelő szabályozásra, piacokra, közétkeztetésre, logisztikára és a helyi termelők támogatására is.
Miért fontos ez a rövid ellátási láncok számára?
A Kislépték Egyesület munkájában régóta azt képviseljük, hogy a fenntartható élelmiszer-rendszer nem csupán a termékek környezeti lábnyomáról szól. Legalább ilyen fontos a helyi gazdaság megerősítése, a termelők tisztességes jövedelme, a közösségek szerepe, a bizalom és a fogyasztók tudatos döntései.
A kutatás eredményei ezt a szemléletet támasztják alá: a fenntartható élelmiszer-fogyasztás nem értelmezhető kizárólag egyéni vásárlási döntések sorozataként, hanem egy összetett rendszer része, amelyben a termelők, a fogyasztók, az intézmények és a szakpolitika egyaránt meghatározó szerepet játszanak.
Egy átfogóbb megközelítés felé
A kutatás végén a szerzők egy új, átfogó meghatározást is javasolnak. Eszerint a fenntartható élelmiszer-fogyasztás magában foglalja azokat a döntéseket, együttműködéseket és szakpolitikai intézkedéseket, amelyek egyszerre szolgálják
- a környezet védelmét,
- az emberek egészségét,
- a termelők megélhetését,
- a társadalmi igazságosságot,
- a biológiai sokféleség megőrzését,
- az élelmiszer-pazarlás csökkentését,
- valamint a jelen és a jövő generációinak jólétét.
A tanulmány fontos üzenete, hogy a fenntartható élelmiszer-fogyasztás nem egyetlen jó döntésből áll, hanem egy olyan élelmiszer-rendszer kialakításából, amelyben minden szereplő – a termelőtől a fogyasztóig, a közétkeztetéstől a döntéshozókig – hozzájárul a fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez.
A tanulmány a CUES (Consumers’ Understanding of Eating Sustainably) Horizon Europe projekt keretében készült, amelynek célja, hogy elősegítse a fenntartható élelmiszer-fogyasztás megértését, valamint tudományos eredményekkel támogassa a hatékonyabb szakpolitikai döntéshozatalt és a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerek kialakítását. A publikációt a projekt támogatásával készítették.
A teljes tudományos publikáció itt érhető el: https://link.springer.com/article/10.1007/s43615-026-01032-9
