Megkaptukaz NGM állásfoglalását a háztáji felesleg értékesítésről. Valószínűleg további NÉBIH állásfoglalással lesz teljes a kép.
Kérdésünk alább olvasható:
Tisztelt Nemzetgazdasági Minisztérium!
Helyi Termék Fórumon vettünk részt határon túli magyarság éshazai hálózati szervezésben, Minisztériumi előadókkal.
Előadások között a Horvát és a Szerb jogi lehetőség isemlítette az ottani KÜSZÖBRŐL való értékesítés lehetőségét ami pl.Horvátországban külön jogszabály is megfogalmaz, és ott pl. 270 000 Kuna (1Kuna kb. 70 Ft; tehát 18 Millió Ft alatt!!) alatt így értékesíteni háztól és (helyi)rendezvényeken legális úgy hogy nem nyugtaadás kötelem, nincs regisztrációkötelem.
A hazai jogban mi is kértünk már hatósági állásfoglalást:
Zöldség-gyümölcs esetében a HÁZTÁJI nénike (aki nemőstermelő (nincs őstermelői igazolványa), és nem regisztrált kistermelő: http://www.elotisza.hu/jogsegely/2011/05/20/adougy-es-bizonylatolas-piacon-20110518
Az akkori válaszbólnekem az derül ki, hogy nem lehetséges nyugta nélkül értékesíteni a felesleget.
A hazai jogbanlétezik egy olyan fogalom, hogy nem üzletszerű tevékenység (Pl. ingóság eladás(ez nem lehet élelmiszer)) esetén nem kell bizonylatolás, ha jól emlékszünk600000 vagy 800000 Ft-ig.
Erről hallottunkÖnök Minisztériumának delegáltjától előadást a helyi termelői piaci értékesítésegy lehetséges formájaként ha a tevékenység nem üzletszerű.
MELLÉKLETKÉNTbemásoljuk az üzletszerűségről eddig talált jogi hivatkozásokat.
A probléma az hogya háztáji esetén diverz és nem monokultúra van, tehát van 10 féle gyümölcsfa,abból fajtánként is van korai, késői. Van egy kis tyúkállomány (tojások),zöldségek sokféle.
Tehát folyamatábanéves szinten előfordul olyan termésátlag ami (nem értékesítési célra szánt, dejó termékfelesleget jelent akár heti/kétheti megjelenéssel a piacon.Összeghatárban nemfogja átlépni a 600 000 Ft.-t.
A feldolgozotttermékek esetén (Horvátországban ez is beletartozik de sütemények is) aküszöbről értékesítésnek nincs tipus korlátja pl. a túl sok barac, sok lekvárjaküzül is kerülhet ki termékfelesleg.
Nemezetközipartnerünk az Ausztriai Arche Noah szervezet is említette, hogy náluk sem kellnyugtát adni, regisztrálni, nyilvántartásokat vezetni a házi, kistérségi piacon100000 Euro alatt (tehát 30 Millió alatt).
Indok az, hogy őknem keresnek annyit, hogy abból húúú de meggazdagodjanak, mellette így csökkenaz állami adminisztráció, ez költséghatékony, és nem kell adóvisszatérítéstfizetni az államnak, valamint, a fejlesztésre marad tőke amikor is a fejlesztéssorán a vásárlásokkor a lakossági fogyasztásnál az ÁFÁ-t megfizetik ők is amibevétel az államnak.
Még így iselvándorlás, elöregedés jellemzi ott is az agráriumot.
Várjuk megtisztelő válaszukat arra, hogy:
1.) A háztáji esetén hogy értelmezhető azüzletszerűség, és meddig milyen termék esetén nincs őstermelői, kistermelőiregiszráció kötelem (NÉBIH) és nincs nyugtaadási kötelem.
2.) Érvényben van-e önállóan ez a Kúria döntés?
A KúriaKfv.I.35.721/2011/6. számú ítéletében egyértelműen leszögezte, hogy az alanyi(SZJA) adómentes határig nem üzletszerű az ingóértékesítés (nem lehetélelmiszer);
3.)Érvényben van-e ez az állítás háztáji esetén? (Önadózó (Használt cikk):"Törvényi meghatározás szerint a gazdasági tevékenység tágabb fogalom mintaz üzletszerűség. Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha a személymegélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel.) És mi van ha minimálbérvagy átlagjövedelem alatt élő értékesít, esetleg munkanélküli vagy kisnyugdíjas,akkor a 1000 Ft is nem elhanyagolható? Hogy kell értelmezni a nemelhanyagolható kitételt? Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha aszemély megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel.
4.) AHitelintézeti törvény fogalmai szabályai vonatkoznak-e nem hitelintézetekre pl. letéti szerződés esetén?
5.)Helytálló-e ha a letéti szerződés esetén a fogyasztói közösségek előszőrhelyezik letétbe e pénzt, amit a beszállító termelő így rögtön meg tud kapni a számlakiállításánál?
MELLÉKLET:
Üzletszerű /gazdasági tevékenység
SZJA tv 3§46. pont
Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagyrendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték eléréséreirányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
(Áfa Tv. 6§ (1)) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartósvagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenértékelérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formábantörténik.
(2) Gazdasági tevékenység körébetartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági éskereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértvea szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.
(3) Gazdasági tevékenység az is, haaz adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képező, illetőleg avállalkozása folytatásának eredményeként keletkező vagyont (vagyonrészt) ésvagyoni értékű jogot ellenérték fejében hasznosítja.
(4) Szintén gazdasági tevékenység ésadóalanyiságot eredményez az is, ha
a) egyébként nem adóalanyi minőségbeneljáró, az 5. § (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy szervezet (atovábbiakban együtt: személy, szervezet) belföldön küldeményként feladott vagybelföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de -a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség területére, függetlenülattól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő,akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi;
b)5egyébként nemadóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant(ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít,feltéve, hogy
ba) annak első rendeltetésszerűhasználatbavétele még nem történt meg, vagy
bb) első rendeltetésszerűhasználatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőreemelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén ahasználatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés közöttmég nem telt el 2 év
[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt:beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];
c) egyébként nem adóalanyi minőségbeneljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt)értékesít.
(5) Nem minősül az (1) bekezdésbenemlített független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység,amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása ésfelelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenységvégzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek éskörülményeinek meghatározásában.
Ha más nevében, képviseletében jár el egy HARMADIK személlyel szemben(tipikusan munkavégzés), úgy ez a tevékenység az Ő szempontjából NEM MINŐSÜLGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGNEK!
ÁFAtörvény 85 § (1) Mentes az adó alól:
l)a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal(alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata)szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezetáltal a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosankapcsolódó termékértékesítés
la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangbanmeghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapottállamháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységbőlszármazó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényszerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és
lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalóivagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő,vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív éshagyományőrző célokat szolgál;
A KúriaKfv.I.35.721/2011/6. számú ítéletében egyértelműen leszögezte, hogy az alanyi(SZJA) adómentes határig nem üzletszerű az ingóértékesítés (nem lehetélelmiszer);
(SzJA tv 3. § 30. pont – ingóság: Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülődolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozásanélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábonálló fa).)
Civiltrv.
2§ 4. célszerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenységekeretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;
7. elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet,amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja agazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;
10. gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civilszervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményteredményeznek;
11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésreirányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, idenem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítőokiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;
5/A. § 18(1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése ésközösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társaságiszerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság).
(4) A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.
17. § (1) Acivil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekébenvagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesengazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
(3) 62 A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerintitevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve aközhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdaságifeltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet isvégezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
18. § (1) Acivil szervezet
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
(2) A civil szervezet vagyonát a 17. § (3) bekezdése szerint folytatottgazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
19. § (1) Acivil szervezet bevételei:
a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés,valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származóbevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapbólszármazó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettőlszármazó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezéseszerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékekéntszerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
21. § Acivil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit,ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és agazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolttevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
23. § Havalamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesengazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság acivil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.
28.§ (3) Abeszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az évesösszes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozásitevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módjahatározza meg.
Pjt
3:63. §
(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggőgazdasági tevékenység végzésére jogosult.
(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nemoszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
3:379. §[Az alapítvány tevékenységének korlátai](1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.
(2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggőgazdasági tevékenység végzésére jogosult.
3:368. §[Az egyesülés fogalma](1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdításáraés gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeikképviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság.
Azegyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért atagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.
(2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyébszolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (kiegészítő gazdálkodásitevékenység) is végezhet.
(3) Az egyesülésre a gazdasági társaságok közös szabályait – az e Részbenfoglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.
Hitelintézetitrv.
6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadottjogszabályok vonatkozásában
87. pénzforgalmi szolgáltatás:
a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás,valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás,valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése apénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére állóhitelkeretéből történik,
e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és azelektronikus pénzt – kibocsátása,
f) a készpénzátutalás,
g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz,digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg afizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitáliseszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, akikizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállítóvagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;
90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése:
a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízásiszerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára,pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának,szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányulótevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatáratörténő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;
b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződésalapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának,ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányulótevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóankötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;
c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az egyes fizetési szolgáltatókról szólótörvényben meghatározott tevékenység;
d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllelkötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történőpénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítéséreirányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történőkockázatvállalásra;
116.üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzésvégett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló -rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;
117.4 vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyénicég és az egyéni vállalkozó;
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról1
1§ 2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményezőszabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható,illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, máshasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Azalkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinekaz érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogyannak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügyletalapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekébenfelmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.
1990. éviC. törvény a helyi adókról
3§ (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakrafigyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, aköztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és- kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnekminősülő nonprofit gazdasági társaság.
(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt,amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származójövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettségenem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség- az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban,alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület éstelek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozniaz adóhatóságnak.
Önadózó(Használt cikk): "Törvényi meghatározás szerint a gazdasági tevékenységtágabb fogalom mint az üzletszerűség.
Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha a személy megélhetésében nemelhanyagolható mértéket képvisel.
Rendszeresség esetén nem feltétel hogy árrés elérése céljából értékesítsen. Azismétlődés már adóalannyá teheti.
