Hulladék és állati melléktermék megelőzés, szabályozás javaslatai a kislépték érdekében

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete a Herman Ottó Intézettel közösen megrendezte 2016 04 28-án a NEA-TF-16-SZ-0430 regisztrációs számon nyilvántartott pályázatban támogatott szakmai fórumát a „A helyi közösségek és együttműködéseik szerepe a hulladék-gazdálkodásban” címmel.  A szakmai fórum javaslatai:
Javaslataink        (RÉSZLETESEN LETÖLTHETŐ ITT)
I. Hulladék megelőzés, hulladék státusz szükségességéről.        

1.    Hulladék megelőzés, hulladék státusz meghatározásának szükségessége
Az, aki valamely dologtól megválik, nem szükségszerűen tekinti azt a dolgot hulladéknak. A hulladék státusz meghatározás megfelelő megfogalmazása lehetőséget nyithat a civil szféra értékteremtő tevékenyégének. Helyi gazdasági szinten szimbiózis programok kialakítását ösztönözni kell a melléktermékek visszavezetése céljából.

2.    Készüljenek el differenciált módon a megelőzéssel kapcsolatos rendeletek (betétdíj, újrahasználat szabályozása, életciklus elemzésen alapuló elemzés szabályai stb.)
Kedvező az az irány, hogy már létrejöttek Újrahasználati Központok (FKF). Ide a lakosság azokat a használt, régi tárgyakat, használati eszközöket hozhatja be, amelyek számukra már nem kellenek, feleslegessé váltak, ugyanakkor mások azokat még használni tudják. A lakosság által átadott tárgyak bizonyos ideig (2-4 hét) raktározzák, ha ez idő alatt nem cserél gazdát a holmi, akkor felkínálják a civilszervezetek számára, együttműködési megállapodás keretében. 
Javaslat: A kezdeményezés kedvező, viszont kevés központ esetén országos szinten nem vált ki automatizmust lakossági szinten (idő és szállítási költség). Érdemes civil partnerségben mellékátváteli pontokban is vagy lerakás napján utcai konténerekben is gondolkodni.

3.    Újrahasználat jogszabályi szabályozásának megteremtése (pl: EoW kidolgozása, de differenciált módon gondolva a kislépték arányosításra).
Szülessenek meg a Hulladéktörvény szerinti végrehajtási rendeletek, jelentős joghézagok vannak a jelenlegi szabályozásban, sőt jó néhány végrehajtási rendeletet pedig az új Hulladéktörvény alapján át kellene gondolni, dolgozni.
Az újrahasználat esetében kerüljön úgy megfogalmazásra ez a tevékenység, hogy az is újrahasználatnak minősüljön, amikor a funkciója megváltozik, pl. hulladékból lehet olyan terméket készíteni, amikor a terméknek a funkciója eltérő funkciójú termék. (pl. farmer ruha – bútorkárpit, ajándéktárgy).

4.    Tagállami szinten meg kell alkotni (erre jogszabályi lehetőség van) a kapcsolatos jogszabályokat a hulladékstátusz megszűnésének, megelőzésének feltételeiről termékcsoportonként, differenciált módon.
Amennyiben az adott anyag már nem hulladéknak minősül kevésbé nagy terhet jelent a kibocsátónak, és a felhasználónak. A konferencián megfogalmazásra került, hogy egy anyag vagy tárgy nem tekintendő hulladéknak, ha:
►    adott célra rendeltetésszerűen, általánosan használják,
►    van piaca, kereslete,
►    megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a jogszabályi előírásoknak, szabványoknak,
►    használata nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.

5.    A hulladékgazdálkodási szabályozás állapítson meg kivételes, egyszerűsített szabályokat a kisléptékű előállítók, gazdasági tevékenységet folytatók számára (differenciálás).


II. Környezetvédelmi termékdíj   
   
6.     Javasoljuk, hogy a szappannál megfogalmazott kivételhez hasonlóan, ne terhelje csomagolási termékdíj azon kézműves termékeket, amelyeket csomagolási célra használnak.

III. Állati melléktermék (gyapjú)       
7.    Nyírt gyapjú és állati szőr marginális, közösségi hagyományőrző felhasználásának könnyítése – egyéb módszerként a hagyományos házi kezelés elfogadásával   
Javaslat:
•    Ellenőrzött állományból származó állat nyírt gyapját, szőrét
•    állati eredetű melléktermék kezelésére nyilvántartásba vett értékesítőként, átadóként
•    100 kg/ év mennyiségig (ha kell mennyiségi korlát a marginalitáshoz)
•    a gazda Magyarország területén (ha kell területi lehatárolás, akkor: a régióban)
•    a hatóság által meghatározott kezelés, akár  hagyományos házi kezelés mellett
•    forgalomba hozhatja természetes személyek, civil szervezetek, egyházak, szociális, közösségi gazdaság mikrovállalkozás részére.
  
IV. Élelmiszer- kozmetikum (szappan)   

8.     A műhelymunkán elhangzottak alapján javasoljuk, hogy ami az élelmiszer előállítás szabályainak megfelelően állítottak elő, az a termék külső használat esetén sem minősüljön kozmetikai terméknek.       

V. Élelmiszer hulladék               
9.     Láttuk, hogy a kevert moslék több kockázati pontot is rejt magában: kannibalizmus, betegségek. Marginális (tehát nem a nemzetközi szinten) érdemes átgondolni a lehetőségeket:
•    Külön gyűjteni a ki nem szolgált maradékot
•    Külön gyűjteni az állati húst tartalmazó maradékot
•    A nem hústartalmú ételmaradékot szociális gazdaság területén ellenőrzötten a takarmányozásra is felhasználhatóvá tenni
•    A ki nem szolgát ételmaradékot a szociális segélyezésbe be lehessen csatornázni.
MEGOLDÁSI JAVASLATOK
•    Adatgyűjtési és monitoring rendszerek fejlesztése
•    lakossági tudatosság növelése és attitűd változás
•    Egyértelmű termékcímkézés a fogyaszthatósági idővel kapcsolatban (fogyaszthatósági idő / lejárati idő)
•    Komposztálási programok (pl. Malmö)
•    szociális innovációk (pl. Élelmiszerbank, WeFood)
•    jogi szabályozások (Franciao. szupermarketek)
Nemzetközi Jó példa Ausztráliából (a letölthető dokumentum végén részletesen magyarul olvashat a jó példákról a Herman Ottó Intézet munkatársainak köszönhetően)
- Mission Australia https://www.missionaustralia.com.au/
- A Foodbank - Australia
http://www.foodbank.org.au/media/how-foodbank-works/
http://www.foodbank.org.au/media/foodbank-qld-on-abcs-landline/

A kivetített előadások  megtekinthetőek itt:

HUMUSZ

Tudatos Vásárlók Egyesülete

Hartay Mihály

Szép Károly (FKF)  

Dr Major Ágnes

Szabadkai Andrea

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz

Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók
Országos Érdekképviseletének Egyesülete

Számlaszám: (OTP) 11742049-20343394
Telefon: 06 30 768 8718 | E-mail: kisleptek@gmail.com
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió