Hatósági Állásfoglalás kérés a háztáji élelmiszer felesleg értékesítéséről.

Megkaptuk az NGM állásfoglalását a háztáji felesleg értékesítésről. Valószínűleg további  NÉBIH állásfoglalással lesz teljes a kép.

A VÁLSZ ITT LETÖLTHETŐ.

Kérdésünk alább olvasható: 

Tisztelt Nemzetgazdasági Minisztérium!

Helyi Termék Fórumon vettünk részt határon túli magyarság és hazai hálózati szervezésben, Minisztériumi előadókkal.

Előadások között a Horvát és a Szerb jogi lehetőség is említette az ottani KÜSZÖBRŐL való értékesítés lehetőségét ami pl. Horvátországban külön jogszabály is megfogalmaz, és ott pl. 270 000 Kuna (1 Kuna kb. 70 Ft; tehát 18 Millió Ft alatt!!) alatt így értékesíteni háztól és (helyi) rendezvényeken legális úgy hogy nem nyugtaadás kötelem, nincs regisztráció kötelem.

A hazai jogban mi is kértünk már hatósági állásfoglalást:

Zöldség-gyümölcs esetében a HÁZTÁJI nénike (aki nem őstermelő (nincs őstermelői igazolványa), és nem regisztrált kistermelő: http://www.elotisza.hu/jogsegely/2011/05/20/adougy-es-bizonylatolas-piacon-20110518

Az akkori válaszból nekem az derül ki, hogy nem lehetséges nyugta nélkül értékesíteni a felesleget.

A hazai jogban létezik egy olyan fogalom, hogy nem üzletszerű tevékenység (Pl. ingóság eladás (ez nem lehet élelmiszer)) esetén nem kell bizonylatolás, ha jól emlékszünk 600000 vagy 800000 Ft-ig.

Erről hallottunk Önök Minisztériumának delegáltjától előadást a helyi termelői piaci értékesítés egy lehetséges formájaként ha a tevékenység nem üzletszerű.

MELLÉKLETKÉNT bemásoljuk az üzletszerűségről eddig talált jogi hivatkozásokat.

 

A probléma az hogy a háztáji esetén diverz és nem monokultúra van, tehát van 10 féle gyümölcsfa, abból fajtánként is van korai, késői. Van egy kis tyúkállomány (tojások), zöldségek sokféle.

Tehát folyamatában éves szinten előfordul olyan termésátlag ami (nem értékesítési célra szánt, de jó termékfelesleget jelent akár heti/kétheti megjelenéssel a piacon.Összeghatárban nem fogja átlépni a 600 000 Ft.-t.

A feldolgozott termékek esetén (Horvátországban ez is beletartozik de sütemények is) a küszöbről értékesítésnek nincs tipus korlátja pl. a túl sok barac, sok lekvárja küzül is kerülhet ki termékfelesleg.

Nemezetközi partnerünk az Ausztriai Arche Noah szervezet is említette, hogy náluk sem kell nyugtát adni, regisztrálni, nyilvántartásokat vezetni a házi, kistérségi piacon 100000 Euro alatt (tehát 30 Millió alatt).

Indok az, hogy ők nem keresnek annyit, hogy abból húúú de meggazdagodjanak, mellette így csökken az állami adminisztráció, ez költséghatékony, és nem kell adóvisszatérítést fizetni az államnak, valamint, a fejlesztésre marad tőke amikor is a fejlesztés során a vásárlásokkor a lakossági fogyasztásnál az ÁFÁ-t megfizetik ők is ami bevétel az államnak.

Még így is elvándorlás, elöregedés jellemzi ott is az agráriumot.

 

Várjuk megtisztelő válaszukat arra, hogy:

1.) A háztáji esetén hogy értelmezhető az üzletszerűség, és meddig milyen termék esetén nincs őstermelői, kistermelői regiszráció kötelem (NÉBIH) és nincs nyugtaadási kötelem.

2.) Érvényben van-e önállóan ez a Kúria döntés?

A Kúria Kfv.I.35.721/2011/6. számú ítéletében egyértelműen leszögezte, hogy az alanyi (SZJA) adómentes határig nem üzletszerű az ingóértékesítés (nem lehet élelmiszer);

3.) Érvényben van-e ez az állítás háztáji esetén? (Önadózó (Használt cikk): "Törvényi meghatározás szerint a gazdasági tevékenység tágabb fogalom mint az üzletszerűség. Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha a személy megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel.) És mi van ha minimálbér vagy átlagjövedelem alatt élő értékesít, esetleg munkanélküli vagy kisnyugdíjas, akkor a 1000 Ft is nem elhanyagolható? Hogy kell értelmezni a nem elhanyagolható kitételt? Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha a személy megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel.

4.) A Hitelintézeti törvény fogalmai szabályai vonatkoznak-e nem hitelintézetekre pl. letéti szerződés esetén?

5.) Helytálló-e ha a letéti szerződés esetén a fogyasztói közösségek előszőr helyezik letétbe e pénzt, amit a beszállító termelő így rögtön meg tud kapni a számla kiállításánál?

http://www.kisleptek.hu/letet/ 

MELLÉKLET:

Üzletszerű / gazdasági tevékenység

SZJA tv 3§ 46. pont
Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

(Áfa Tv. 6 § (1)) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

(2) Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

(3) Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képező, illetőleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkező vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékű jogot ellenérték fejében hasznosítja.

(4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha

a) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró, az 5. § (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: személy, szervezet) belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi;

b)5 egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy

ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év

[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];

c) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.

(5) Nem minősül az (1) bekezdésben említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.


Ha más nevében, képviseletében jár el egy HARMADIK személlyel szemben (tipikusan munkavégzés), úgy ez a tevékenység az Ő szempontjából NEM MINŐSÜL GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGNEK!

 

ÁFA törvény  85 § (1) Mentes az adó alól:
l)a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés
la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és
lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál;

 

A Kúria Kfv.I.35.721/2011/6. számú ítéletében egyértelműen leszögezte, hogy az alanyi (SZJA) adómentes határig nem üzletszerű az ingóértékesítés (nem lehet élelmiszer);
(SzJA tv 3. § 30. pont - ingóság: Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).)

 

Civil trv.
2§ 4. cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;
7. elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;
10. gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;
11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;

 

5/A. § 18 (1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság).
(4) A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

 

17. § (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
(3) 62 A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

 

18. § (1) A civil szervezet
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
(2) A civil szervezet vagyonát a 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

 

19. § (1) A civil szervezet bevételei:
a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

21. § A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

 

23. § Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

 

28.§ (3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

 

Pjt
3:63. §
(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

3:379. § [Az alapítvány tevékenységének korlátai]
(1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.
(2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

 

3:368. § [Az egyesülés fogalma]
(1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság.

 

Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.
(2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (kiegészítő gazdálkodási tevékenység) is végezhet.
(3) Az egyesülésre a gazdasági társaságok közös szabályait - az e Részben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

 

Hitelintézeti trv.  
6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában
87. pénzforgalmi szolgáltatás:
a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,
e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása,
f) a készpénzátutalás,
g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;
90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése:
a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;
b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;
c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység;
d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra;

 

116. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;
117.4 vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;

 


1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról1
1§ 2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.

 

1990. évi C. törvény a helyi adókról
3§ (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

 

Önadózó (Használt cikk): "Törvényi meghatározás szerint a gazdasági tevékenység tágabb fogalom mint az üzletszerűség.
Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha a személy megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel.
Rendszeresség esetén nem feltétel hogy árrés elérése céljából értékesítsen. Az ismétlődés már adóalannyá teheti.

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

FALUSI VENDÉGASZTALON HALÉTEL »»

Útmutató egy kevésbé ismert lehetőségről
Add a Facebook-hoz

Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók
Országos Érdekképviseletének Egyesülete

Számlaszám: (OTP) 11742049-20343394
Telefon: 06 30 768 8718 | E-mail: kisleptek@gmail.com
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió