Hatóságok válaszai szappankészítés ügyben

Megérkezett a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (KTF) válasza is!

1. KTF:

 A 4. pontban olvasható VM állásfoglaláshoz kötődően: A hulladékgazdálkodási engedély igazgatási-szolgáltatási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján:

(a) 120.000 Ft díj a hulladékszállítás engedélyezés (I. melléklet 4.1 pont szerint)

(b) 40 000 Ft.: 1. melléklet I. 4.5. pont szerint;a hulladék engedélyezése a 4.1 és 4.2, 4.3, 4.4 műveletekhez kapcsolódóan

(c)  470.000 Ft díj a hulladékhasznosítás engedélyezésére tekintettel 1. melléklet I. 7. pont szerint.

(d) 27 700 Ft a területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalás díja.


A 72/2013 VM rendelet alapján, a használt sütőzsiradék nem veszélyes hulladék.
 

 

2. NAV:

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.).

Az adótörvények nem tartalmaznak arra vonatkozó szabályozást, hogy valamely tevékenység milyen végzettséggel, illetve milyen feltételekkel végezhető, kell-e hozzájuk engedély, így ezen kérdéseire vonatkozó tájékoztatás adása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.

A hazai adórendszer a magánszemélyek által végzett rendszeres, és haszonszerzés céljából folytatott tevékenységet adóköteles tevékenységnek minősíti, ennek megfelelően adószám kiváltása mindenképpen kötelezettség.
Egyebekben az adókötelezettség megállapítását az a körülmény alapvetően befolyásolja, hogy a magányszemély milyen formában kívánja a tevékenységet végezni: egyéni vállalkozóként, vagy adószámos magánszemélyként. A tevékenységi formák közötti döntés nem az adóhatóság kompetenciája.


A kérdései közül a szappankészítés őstermelői tevékenységként való végzésére irányuló tartozik csak az állami adóhatóság hatáskörébe.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban:  SZJA tv.) 6. számú mellékletében foglaltak alapján mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a
saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II . pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is. Az SZJA tv. 6. számú melléklet II. pontjában nem szerepel a szappan, mint mezőgazdasági termék, ebből következően a szappankészítés őstermelői tevékenységként nem végezhető.

3. IM (Igazságügyi Minisztérium):

Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) értelmezésekében, a 2009. évi LXXVI. törvény 2§. l) pontjában meghatározott szolgáltatási tevékenység feltételei szerint végzett tevékenység, tehát rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából..., a törvény értelmében üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek minősül. Így az Etvt. 2§ (l) bekezdése szerint egyéni vállalkozóként is folytathaja a tevékenységet, de egyéni cég keretében is, amely az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapítot, jogi személyiséggel NEM rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, így akár tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat, perelhető. Az egyéni cég a 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozik, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) jogi személyekre vonatkozó általános szabályai, és a gazdasági társaságok közös szabályait is alkalmazni kell rá. Természetesen a tevékenység végezhető jogi személy formában is: pl. Kft., szövetkezet... 

4. VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Mivel a használt zsír felhasználása állategészségügyi kockázatot nem képvisel, és nem tartozik az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó állati eredetű melléktermékekre vonatkozó közösségi szabályozás, a 1069/2009 EK rendelet hatálya alá, ezért az élelmiszer hulladékot a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok szerint kell összegyűjteni, szállítani és ártalmatlanítani. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) rendelkezéseit kell figyelembe venni és az abban foglaltakat betartani.

A Ht. 2. §

17. gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;

20. hasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját a 3. melléklet tartalmazza;

26. hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása;

36. kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;

41. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;

 

Ha a szappankészítők az élelmiszer hulladékok szállítását is végzik, e tevékenység folytatásához a Ht. 14. § (1.) bekezdés szerint a hulladékgazdálkodási engedéllyel is kell rendelkezniük. Ez alól kivételnek tekinthetők az alábbiak:

a)     a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint

b)     a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

 

Az élelmiszer hulladékból hasznosítási művelettel történő szappan előállítása, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető a Ht. 15. § (2) bekezdés alapján.

A Ht. a hulladékbirtokos kötelezettségeire vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. A Ht. 31. § (1) bekezdése szerint a hulladékbirtokosnak gondoskodnia kell a hulladék kezeléséről. A Ht. 31. § (2) bekezdése szerint az alábbi módokon tudja a jogszabályi előírásokat teljesíteni:

a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

c) a hulladék szállítónak történő átadása,

d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

e) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

f) a hulladék kereskedőnek történő átadása,

g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy

h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik.

 

Tehát, a hulladék birtokosa csak abban az esetben adhat el, adhat át élelmiszer hulladékot hasznosításra a szappankészítőnek, ha a szappankészítő tevékenységet végző rendelkezik  a hasznosításhoz szükséges engedélyekkel.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012 (XII. 29) Kormány rendelet (továbbiakban Rendelet) tartalmazza a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, valamint az engedélyezésével kapcsolatos hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokat. Az engedély iránti kérelmet a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. A Rendelet tartalmazza még hogy a kezelési műveletek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemnek mit kell tartalmaznia.

 

A környezetvédelmi, természetvédelmi vízvédelmi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17) Kormány rendelet szerint környezetvédelmi hatóságként a telep fekvése szerinti környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség jár el. A 12.§ (3) bekezdése szerint Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el, ha a hulladék kereskedelmére, közvetítésére, szállítására vonatkozó tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy nyilvántartásba vétel iránti kérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.

Javaslom a tevékenység folytatásával kapcsolatban felmerült kérdéseivel közvetlenül keresse meg a területileg illetékes főfelügyelőséget.

 

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996 (XII. 26.) Kormány rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti igazolvány kiadása a Magyar Ágrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei ügyintéző szervezetének hatáskörébe tartozik.

Tájékoztatom arról, hogy a környezetvédelmi hatóságoknak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekben van hatásköre és illetősége, a már előállított szappan értékesítésére vonatkozóan azonban nem rendelkezik hatáskörrel.

 

VM Vidékfejlesztési Főosztály (az EMMI részére)

Az 1085/2013 (II.27) Kormány határozatban rögzítettek szerint 2013 március 14-én a Nemzetgazdasági Minisztériumban megalakult és megtartotta első ülését a telephelyi tevékenységeket felülvizsgáló, ún. telepengedély munkacsoport. Az előzetes álláspontok eredményeképp és a SZÖVET által is kezdeményezett jogszabály-változtatási szándék szerint a kézműves tevékenységek kivonásra kerülhetnek a „telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól, valamint a telepi tevékenységek környezeti szempontú felülvizsgálatáról” szóló  tervezett Kormány rendelet hatálya alól, figyelembe véve azok csekélyebb környezetterhelő hatását.

A közeljövőben várhatóan megalkotandó Kormány rendelet meghatározza a kézműves termékek fogalmát, illetve rögzíti azt, hogy annak hatálya  alól mely tevékenységek kerülnek ki a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004 (V. 21.) NKÖM rendelet alapját képező tevékenységek szerint.

Tájékoztatom egyúttal, hogy a tervezett Kormány rendelethez kapcsolódó mellékletekbe bekerülő bejelentés-, illetve telepengedély-köteles tevékenységek listája – kézműves tevékenységek szerint – felülvizsgálat és ellenőrzés nyomán kerül meghatározásra.

Felhívom szíves figyelmét továbbá – Nemzetgazdasági Minisztériummal történt egyeztetést követően – arra, hogy a SZÖVET és a Kislépték közös levelében említett, illetve az előzőekben vázolt kormányrendelet-tervezet a kézműves-termék előállítókra vonatkozó kivételek megfogalmazására is várhatóan ki fog térni. Addig azonban az 57/2013 (II. 27) kormányrendelet hatályos.

 

 

NGM

1.a) kérdés: a tevékenység végzésének általános feltételei

Érdeklődésükre az 1.a) pontban megfogalmazott kérdések tekintetében a következő rendelkezéseket tartjuk irányadónak:

„A kozmetikai termékekről” szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet; „A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól” szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet; „Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről” szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet.

A fenti rendeletek kiemelt részeit szíves tájékoztatásul szintén csatoltuk.



1.b) kérdés: 7-es adószámmal végezhető-e szappankészítés?

„Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről” szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 2. § (1) bekezdése alapján Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Az Evtv. e szabály alól kevés kivételt ismer, a megkeresésben ismertetett eset álláspontunk szerint nem tartozik a kivételek közé, mivel ott nincs felsorolva és a megkeresés alapján a tevékenység üzletszerű.

Az un. „7-es adószám”, az adószámos magánszemély kategóriája a nem „üzletszerű”, azaz nem rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet végző, de mégis adóköteles tevékenységet folytató személyek kategóriája, amelyek csak adószám kiváltásával tudnak eleget tenni annak a követelmények, hogy adóköteles tevékenység csak adószám birtokában folytatható.

A fentiek alapján álláspontunk szerint 7-es adószámmal nem folytatható a megkeresés szerinti tevékenység, ennek megítélése azonban elsősorban az Evtv-t kezelő KIM hatásköre - a KIM tudja megítélni, hogy a levél szerinti tevékenység egyéni vállalkozóként végezhető csak magánszemélyként, vagy sem.



1.c) kérdés: „Előírja-e a szabályozás az egyéni vállalkozónak az üzlet létesítését, ha háztól vagy házhozszállítással végzi a tevékenységet? Milyen jogszabály alapján, ha igen?”

A kereskedelmi szabályozás nem tesz különbséget aszerint, hogy a kereskedelmi tevékenységet egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában folytatják-e, valamennyi társasági formában történő értékesítésre vonatkozóan ugyanazok a kereskedelmi előírások alkalmazandóak.

Az üzlet kötelezettsége a kereskedelmi szabályozás értelmében meghatározott termékek értékesítéséhez kapcsolódik, mivel „A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése szerint a 3. mellékletben megjelölt termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók, a Korm. rendelet 3. mellékletben nem szereplő termékek értékesítéséhez ugyanakkor az üzlet kötelezettségét a kereskedelmi jogszabályok nem írják elő.

A nem kizárólag üzletben árusítható termékek értékesítése esetén „A kereskedelemről” szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (2) bekezdése értelmében a kereskedelmi tevékenység formáját a Kertv. 3. § (4) bekezdésében meghatározott kereskedési formák közül a kereskedő maga választhatja meg, amelyek a következők:

a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,

b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,

c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,

d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,

e) közterületi értékesítés,

f) közvetlen értékesítés,

g) üzleten kívüli kereskedelem,

h) csomagküldő kereskedelem,

i) automatából történő értékesítés,

j) közlekedési eszközön folytatott értékesítés.

A szappan a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott termékek között nem szerepel, az abban foglalt termékcsoportokba nem sorolható be, így a szappan értékesítésére a Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében előírt üzlet-kötelezettség nem vonatkozik.

A megkeresésben írt „háztól történő értékesítés” a Kertv. 3. § (4) bekezdésében foglalt kereskedési formák közül az f) pont szerinti közvetlen értékesítésnek minősül, amely a Kertv. 2. § 15. pontja alapján olyan kiskereskedelmi tevékenység, amelynek keretében a termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén történik.

A megkeresésben írt „házhozszállítással” végzett kereskedelmi tevékenység kereskedési formákba való besorolása a konkrét kereskedelmi tevékenység megvalósulásától függ. A házhozszállítás ugyanis kapcsolódhat valamely, nem a házhozszállításra specializálódott kereskedési formához, amennyiben a kereskedő nem állandó jelleggel végzi házhozszállítással az értékesítést, de a vásárló kérése alapján házhoz szállítja a terméket, vagy ha az adott áru éppen nincsen a kereskedőnél készleten, a felvett rendelést a termék rendelkezésre állásakor plusz szolgáltatásként a vásárló címére viszi. Ebben az esetben a nem tipikusan házhozszállítással megvalósuló értékesítés megvalósulhat az üzletben, a vásáron, piacon, bevásárlóközpontban, vagy a közterületi értékesítési formában végzett kereskedelmi tevékenység formájában is.

Ugyanakkor amennyiben a kereskedő olyan kereskedelmi tevékenységet folytat, amely a termék házhozszállítására specializálódott, vagyis a kereskedő rendszeresen úgy értékesít, hogy a távközlési eszközön (telefon, fax, e-mail) felvett megrendelést szállítja ki a megrendelő címére, ez a kereskedelmi tevékenység a Kertv. 2. § 4. pontja szerint csomagküldő kereskedelemnek minősül, amely az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.

A csomagküldő kereskedelem folytatásához üzlet nem szükséges.



2. kérdés:A kézműves termékek kivétele a telephely engedélyezés alól

A kérdéssel kapcsolatban szeretném tisztelettel tájékoztatni a telepengedély munkacsoport 2013. március 14-i ülésén elhangzottakról.

A telephelyi tevékenységek környezeti szempontú felülvizsgálatáról szóló előterjesztéshez kapcsolódóan a Kormány felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a vidékfejlesztési miniszter közreműködésével munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport) hozzon létre az alábbi kérdések megvizsgálására:

a)     a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló …./2013. (…) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) szereplő tevékenységek engedélyezés-bejelentés szerinti megosztása a környezetre fokozott hatással lévő tevékenységek tekintetében,

b)   a kézművestermék-előállító mikrovállalkozások tevékenysége kivonásának lehetősége a rendelet hatálya alól, figyelemmel e tevékenység csekélyebb környezeti hatására.

Előzetes álláspontok szerint a kézműves tevékenységek a rendelet hatálya alól kivonásra kerülhetnek, figyelembe véve azok csekélyebb környezeti hatását. A rendelet hatálya alóli kivonás tekintetében a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet fogalmára lesz szükséges utalni. Az Ipari és Építésgazdasági Főosztály kérte a kézműves szakmai szövetségtől egy olyan lista összeállítását, mely bemutatja, mely tevékenységek tekintetében a legjellemzőbb a kézműves tevékenység.

Az a) pont tekintetében további egyeztetések szükségesek, mivel ott a kialakult álláspont nem találkozik a főosztályi célkitűzéssel miszerint az engedélyköteles tevékenységek körét szeretnénk szűkíteni (és nem tovább bővíteni) és a környezeti szempontokat az ellenőrzések hatékonyabbá tételével érvényesíteni.

Tekintettel arra, hogy az a) pont vonatkozásában még nem született konszenzus, így a kézműves termékek rendelet hatálya alóli kivételére is később kerülhet sor. Kérem szíves megértésüket.



3. kérdés: „Lehet-e őstermelői igazolvány szerint végezni a szappankészítés és értékesítést? ... Végzettséghez kötöttség?”

A házi szappan értékesítése, mint minden termékértékesítés, kizárólag abban az esetben  minősül a Kertv. 2. § 9. pontja szerinti kereskedelmi tevékenységnek, illetve azon belül a 13. pontban foglalt kiskereskedelmi tevékenységnek, vagy a 18. pontban meghatározott nagykereskedelmi tevékenységnek, ha az értékesítésre üzletszerű gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Az üzletszerűség pedig mindenképpen valamely vállalkozási formát feltételez, amely a kereskedelmi szabályozás szerint akár őstermelői forma is lehet, amennyiben az őstermelőkre vonatkozó adójogi szabályok a házi készítésű szappan előállításának és értékesítésének őstermelői formában való folytatását lehetővé teszik.

A Kertv. 5. § (3) bekezdése értelmében egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. A kiskereskedelmi tevékenységekhez szükséges szakképesítéseket az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének 3. Kereskedelem (vendéglátás) fejezete határozza meg.

Az R. mellékletének 3. Kereskedelem (vendéglátás) című fejezete alapján a szappan értékesítése a 4. pontban foglalt „Kozmetikai termék, háztartási-vegyi cikk értékesítés*” tevékenységbe tartozik, amely tevékenység folytatásához az R.  Kereskedő, vagy Élelmiszer és vegyi áru eladó, vagy Élelmiszer és vegyi áru kereskedő szakképesítést ír elő, amelyek helyett az R. 1. § (2) bekezdése alapján a tevékenység csillag jelölésére tekintettel elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.

Az R. 1. § (6) bekezdése szerint az R. mellékletének 3. Kereskedelem (vendéglátás) fejezetében meghatározott előírások azonban nem terjednek ki a Kertv.-ben meghatározott automatából történő értékesítésre, és csomagküldő kereskedelmet folytató személyekre, valamint a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló rendeletben meghatározott kistermelőre.



4. kérdés: „Egy őstermelő, aki fűszernövényeket termeszt és gyűjt, őstermelői tevékenységként végezhet-e a szappankészítést akkor, ha a szappan alapanyagát – a zsiradékot – nem maga termeli, illetve az ahhoz szükséges állatokat nem maga tenyészti?”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 6. számú melléklete határozza meg azokat a termékeket, illetve szolgáltatásokat, amelyek ellenértéke őstermelő bevételnek minősülhet. Ebben a mellékletben a szappan vagy szappankészítés nem szerepel. Mivel tehát a szappankészítést a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok nem tekintik őstermelői tevékenységnek, illetve mivel az adott esetben a szappankészítés nem kizárólag a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, ezért a szappan előállításából származó bevétel után a közterheket nem lehet az őstermelőkre irányadó rendelkezések szerint teljesíteni.



5. kérdés: „Mi kell ahhoz, hogy …. legálisan szappant főzve azt értékesíthesse boltok részére is (kis kézműves tételben vagy nagy tételben főállású szappankészítőként)?”

A kérdéssel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a kereskedelmi szabályozás nem ír elő eltérő rendelkezéseket a kiskereskedőknek történő értékesítés vonatkozásában attól függően, hogy kis tételben, vagy nagyobb tételben, illetve hogy főállás mellett vagy főállásban kerül-e sor az értékesítésre.

A Kertv. 3. § (6) bekezdése csak a kizárólag üzletben forgalmazható termékek értékesítéséhez írja elő a működési engedély megszerzésének szükségességét, egyéb termékek értékesítése azonban bármely kereskedelmi formában a kereskedelmi tevékenység megkezdésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóságként kijelölt jegyző részére való bejelentését követően megkezdhető.

Mint ahogyan az 1.c) kérdésre vonatkozó válaszunknál kifejtettük, a házi előállítású szappan értékesítése a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott, kizárólag üzletben értékesíthető termékek között nem szerepel, erre tekintettel a házi szappan értékesítése a jegyzőnek történő bejelentést követőn kezdhető meg. A bejelentés kötelező adattartalmát a Korm. rendelet 1. mellékletének A) része határozza meg, a bejelentést 3000.- Ft illetékkötelezettség terheli.

Amennyiben a terméket boltok részére, azaz kiskereskedők részére kívánják értékesíteni, ez a tevékenység a Kertv. 2. § 18. pontja szerint nagykereskedelmi tevékenységnek minősül, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is. A fogalomban szereplő, a „termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazásának” feltétele a házi készítésű szappan nagykereskedelmét nem zárja ki, mivel ebben az esetben termék alatt nem a szappan alapanyaga, hanem maga a készítő által már előállított, és további átalakítás és feldolgozás nélkül a kiskereskedőnek értékesített szappan értendő.

Végezetül szeretnénk felhívni szíves figyelmüket arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszlevele nem minősül hatósági állásfoglalásnak, mivel a jogszabályok értelmezésére a  Nemzetgazdasági Minisztérium nem rendelkezik hatáskörrel. Erre tekintettel válaszunk kizárólag tájékoztató jellegű, amelyre bíróság vagy hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

 

NGM - Jogi hivatkozások: 

Vállalkozás forma:     Egyéni vállalkozó, Kódszám:  204202

TEAOR; 20.42

Tevékenység megnevezése:
Jogszabályi hivatkozások :  kézműves szappanok készítése


246/2013. (VII. 2.) K. rendelet a kozmetikai termékekről
A Kormány az egészségügyi hatosági és igazgatási tevékenységről szóló 199 1. évi XL törvény 15. § (12) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a köverkezöket rendeli el:
1. Címkézés
1.    § A nem előre csomagolt kozmetikai termékek, valamint azon termékek esetében, amelyeket a vevő kérésére vásárláskor csomagolnak be, vagy azonnali eladásra előre csomagolnak, csomagoláson vagy tárolóedényen  letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában fel kell tüntetni az 1223/2009 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdése a), c), d), f) és g) pontjában foglalt információkat:
a)    a felelős személy neve vagy bejegyzett cégneve és címe.
c)    minőségmegőrzési időt (szimbólum majd hónap és év, vagy nap, hónap és év sorrendben). Amennyiben szükséges, ezt az információt a megjelölt minőségmegőrzés biztosításához szükséges tárolási körülmények egészítik ki. A minőségmegőrzési idő megjelölése nem kötelező a 30 hónapot meghaladó minőségmegőrzési idejű kozmetikai termékek esetében. E termékeknél megjelölik azt a – felnyitástól számított – időtartamot, amely alatt a termék biztonságos és a fogyasztóra nézve káros következmény nélkül használható. Ezt az információt a VII. melléklet 2. pontjában megadott szimbólum jelöli, amelyet az időtartam (hónapokban és/vagy években) követ, kivéve, ha a felnyitástól számított minőségmegőrzési idő fogalma nem releváns;
d)    a felhasználásra vonatkozó különleges óvintézkedések, és legalább a III–VI. mellékletekben felsorolt (KOZMETIKAI TERMÉKEKBEN ENGEDÉLYEZETT SZÍNEZÉKEK, TARTÓSÍTÓSZEREK, UV-SZŰRŐK táblázatokban feltüntetett alkalmazás és figyelmeztetés kötelező jelölési szövegével) valamint a szakipari felhasználásra kerülő kozmetikai termékekre vonatkozó különleges óvintézkedésekre vonatkozó információ;
f) a kozmetikai termék rendeltetése, kivéve, ha az egyértelműen kiderül annak megjelenéséből;
Csomagolt termék esetén a 1223/2009 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk fennti adatai mellett fel kell még tüntetni:
b)    a csomagolás idején fennálló névleges tartalom súlyban vagy töltési térfogatban, kivéve az öt grammnál vagy öt milliliternél kevesebbet, ingyenes mintákat és egyszeri felhasználásra szánt csomagokat tartalmazó csomagolásokat;
e)  a gyártási tételszám vagy a kozmetikai termék azonosító száma.
g) az összetevők felsorolása. Ezt az információt csak a csomagoláson kell feltüntetni. A felsorolást az „ingredients” kifejezés előzi meg. E cikk alkalmazásában „összetevő” minden olyan anyag vagy keverék, amelyet szándékosan használnak fel a gyártás során a kozmetikai termék előállításához.
Az összetevők listáját a kozmetikai termékhez való hozzáadás időpontjában mért súlyuk szerinti csökkenő sorrendbenkell megadni. Az 1 %-nál kisebb koncentrációban előfordulóösszetevőket bármilyen sorrendben fel lehet sorolni az1 %-nál nagyobb koncentrációban lévő összetevőketkövetően.

2, § Az l223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdés b), c), d) és f) pontjában foglaltakat, valamint (2)-(4) bekezdésében említett tájékoztatón foglaltakat magyar nyelven kell feltüntetni:
Amennyiben gyakorlati okoknál fogva nem lehetséges az előírásoknak megfelelően feltüntetni az (1) bekezdés d) és g) pontjában említett információkat a címkén az alábbiak alkalmazandók:
– az információt a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán kell feltüntetni;–
hacsak gyakrolati okokból nem megvalósítható, ezekre az információkra rövidített formájú információs leírással vagy a VII. melléklet 1. pontjában megadott szimbólummal kell utalni, amelynek szerepelnie kell az (1) bekezdés d) pontjában megadott információ esetében a tárolóedényen vagy a csomagoláson, az (1) bekezdés g) pontjában megadott információ esetében pedig a csomagoláson.(3)
Szappan, fürdőgolyók vagy egyéb kisméretű termékek esetében, ahol gyakorlati okok miatt nem megoldható, hogy az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat a mellékelt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán tüntessék fel, ezeket az információkat az értékesítésre szánt tároló közvetlen közelében található tájékoztatón kell feltüntetni.

2. Nemzeti hatóság
3. § A Kormány az 1223/2009 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikke szerinti nemzeti hatóságként az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézetet jelöli ki (a továbbiakban: nemzeti hatóság).
3. Piacfelügyelet
4. § (1) Az I223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e rendeletben foglalt szabályok
betartásának hatosági ellenőrzését
a)    a járasi hivatal (fóvárosi kerületi) népegészségügyi intézetei (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet),
b)    az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH),
c)    a fogyasztóvédelm i hatóság,
d)    az I 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (3) bekezdése tekintetében a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetéri.

TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE:
(2) Az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk második albekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a gyártó a gyártási tevékenységet - annak megkezdését megelőzően legalább 10 nappal. bejelenti a járási népegészségügyi intézetnek.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:
a) a kozmetikai termék gyártójának
aa) nevét,
ab) székhelyét. telephelyét.
ac) elérhetőségi  adatait.
ad) a gyártási tevékenységet végző üzeme címét,
e)    az elállításra. kerülő kozmetikai termék terméktípusát az 1223/2009!EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II- VI. mellékletéhez tartozó preambulumban foglaltak szerint.

-------------------------------------------------------------
(4) A gyártási tevékenység felfüggesztéset vagy leállítását, valamint a (3) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - 30 napon belül kell bejelenteni.
5. § Abban az esetben, ha a kozmetikai termék termékinformációs dokumetáiója Magyarországon található, úgy annak szakmai ellenőrzését a nemzeti hatóság végzi. A nemzeti hatóság, amennyiben a termékinformációs dokumentáció nem felel meg az 1223!2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak hatóság óvintézkedés céljából értesiti az OTH-t.
6. ~ A felügyeleti tevékenységnek az 1213/1009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22- cikk negyedik albekezdése szerinti felülvizsgálatát és értékelését a nemzeti halóság végzi.
4. Kozmetikaí toxikológiai központ
7. § A nemzeti hatóság kozmetikai toxikológiai központot működtet, amelynek feladata a kozmetikai termékek használata során felmerülő nemkívánatos és súlyos nemkívánatos hatás esetéri a gyors és megfelelő orvosi ellátás érdekében szükséges információ megadása.
8. § (1) A kozmetikai toxikológiai központ a 7. §-ban megjelölt feladatát telefonos ügyfélszolgálat útján látja el.
(2) Az információk csak orvos kérésére. egészségügyi ellátás nyújtása érdekében használhatóak fel. A kozmetikai toxikológiai központ az: adatokat más célra nem adja ki es az adatszolgáltatásról naplót vezet, melyben fel kell tüntetni az adatszolgáltatás időpontját, az információt kérő személy nevét, az érintett termék nevét, valamint a válaszadó nevét.
(3) Az információt kérő orvos az ellátást igénylő esetről való tudomásszerzést követő 2 rnunkanapon belűl elektronikus úton a nemzeti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon hivatalosan is bejelentést tesz.
(4) A kozmetikai toxikológiai központ a bejelentett esetekről nyilvántartást vezet, továbbá a bejelentéseket központilag, elektronikus kezelőfelület útján továbbítja a Bizottság részére
(5) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a)    a beteg kora,
b)    a beteg neme,
c)    észlelt tünetek,
d)    a vélhetően a tüneteket okozó kozmetikai termék következő adatai:
da) neve,
db) rendeltetése,
dc) felelős személy,
dd) forgatmazó.
de) gyártási tételszám.
cit) minőség-megőrzési idő,
dg) import termék esetén származási ország,
e) a termék beszerzésének helye és ideje.
I) a bejelentés alapját képező ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezése. címe,
g)    alkalmazott terápia,
h)    a bejelentéssel kapcsolatos további, egészségügyi szempontból jelentős tény vagy körűlmény,
(6) Hazai gyártású termék esetén a kozmetikai toxikológiai központ a bejelentett esetről értesíti a felelős személy címe vagy a gyártás helye szerint területileg illetékes járasi népegészségügyi intézetet.
9. § A nemzeti hatóság a kozmetikai toxikológiai központ elérhetőségét a honlapján közzéteszi.
5. Tájékoztatás a súlyos nemkívánatos hatásokról
10. § Az 1223/2009 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke szerinti értesítést a nemzeti hatósag felé kell meglenni a nemzeti hatóság és az OTH honlapján közzétetr formanyomtatványon.
6. Záró rendelkezések
I 1. *§ ( 1)  a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2013 július 11-én lép hatálvba
(2) A 14. § és az l. melléklet 2013. szeptember I-jén lép hatályba.
12. 2 §-ban foglaltaktól eltéröen. ha a termék csomagolása és tárolóedénye nem azonos, a 2. §-uan foglalt  adatokat magyar nyelven 2014. december 3 l-éig elegendő a termék csomagolásán feltüntetni
13. § (1) Ez a rendelet a kozmetikaí termékekröl szóló 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtasahoz szükséges rendelkezéseket állapit meg.
(2) Ez a rendelet a kozmetikai termékekröl szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv ll. és Ill. rnellékleténck a műszaki fejlödéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2012. augusztus 2-i 2012/21 /EU bizottsági végrehajtási irányelvnek való megfelelést szolgálja.
14. § (i) Az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásakor az 1. meléklctben foglalt korlátozásokat is alkalmazni kell.
(2) Kozmetikai termék elöállitásához az 1. mellékletben meghatározott anyag felhasználása tilos. vagy csak az 1. mellékletben meghatározott korlátozásokkal lehetséges. Ezen anyagok bármelyikének nyomokban való jelenléte akkor fogadható el, ha az a jó gyártási gyakorlat során technikailag elkerülhetetlen és a termék eleget tesz a 3) bekezdésben foglalt követelménynek.
(3)  kozmetikai termék hosszabb időn keresztül történő rendszeres, rendeltetésszerű vagy előreláthatóan ésszerű használata nem veszélyeztetheti és nem károsíthatja a felhasználó egészségét, figyelembe véve különösen a termék külső megjelenítését, cimkézését, használati útmutatójának tartalmát. valamint a gyártó. illetve a forgalmazó által közölt egyéb megjegyzést, információt is. Az ilyen figyelemfelhívó információ megadása a gyártót, illetve
forgalmazót nem mentesíti a jogszabályban meghatározott, az áru bizronságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól.


57/20 13. (II. 27.) Korm rendelet A telepengedély, illetve a telep létesitesének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységektől. valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében. az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva. a környezct védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 44. § (2) bekezdésében biztosított vélernényezési jogköreben eljáró Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének kikérésévei a következőket rendeli el:
1. * (1) E rendelet hatálya az 1. es 2. mellékletben felsorolt gazdasági (termelő vagy szolgáltató) tevékenység (a továbbiakban: ipari tevékenység) folytatására terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség szervezetei által folytatott ipari tevékenységekre, a külön jogszabály szerint környezetvédelmi engedélyköteles, illetve egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységekre, továbbá a müködési engedélyköteles kereskedelmi tevékenységekre es a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységekre.
(3) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységek tartalmára vonatkozóan a gazdaság] tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében foglalt tartalmi meghatározások az irányadóak.


TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE

2. S (1) Az l. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység - a határon átnyúló szolgáltató tevékenység kivérelével - csak a külön jogszabály szerinti telken , építményben vagy épitményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) az e rendeletben meghatározottak szerint folytatható.
(2) A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható
a)  1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység:
b)    a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység
ba) a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint
bb) nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgaló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi jogerős használatbavételi engedéllyel vagy
tudomásulvétellel. illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben nem említett esetekben az ipari tevékenységet csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni.

2.    § (1) Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az: ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes település. Budapesten a kerületi önkormányzat jcgyzőjénél, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főváros i főjegyzőnél (a továbbiakban: jegyzö) írásban bejelenteni a
folytatni kívánt ipari tevékenységet.

I. melléklet az 57/20 13. rendelethez.
Bejelcntés-köteles tevékenységek
28.    illóolajgyártás
69.    testápolási cikk gyártása

4. § A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban
c)    az 5. melléklet l. pontjában meghatározott tevékenységeknél - annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - az elsőfokú
eljárásban fl telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a telep fekvése
szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazsatóságot, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot;
(5. Melléklet: Tűzvédelmi hatóság ellenőrzéséhez, illetve (vagy) szakhatósági állásfoglalásához kötött tevékenységek:
II. Ellenőrzéshez kötött tevékenységek
8. illóolajgyártás
19. testápolási cikk gyártása)

8. § (1) A jegyző a telepet - telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedély megadásával egyidejűleg, bejelentés-köteles tevékenység esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásának vizsgálatát követően haladéktalanul - a 6. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi.
(2) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző, amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

9§  (2) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt írásban megküldi a bejelentőnek. és a 4. §-ban, valamint az (1) bekezdésben megjelölt hatóságoknak.
(3) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a 4. § a), b), d) és f) pontjában megjelölt elsőfokú hatóságok (telep fekvése szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézet; környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság; járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal)  a bejelentés kézhezvételet követö naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytatnak le. Az 1. § e) pontjában megjelölt elsőfokú hatóság pedig folytathat le, ha
a)    a tevékenység a 2. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján minősül bejelentés-kötelesnek, illetve
b)    a tevékenyégre a 4. §-ban meghatározott követelmények vonatkoznak, illetve ha a tevékenység az ott megjelölt  hatásokkal járhat.
(4) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyző a 4. melléklet II. pont 2 alpontjaban foglaIt adattartalmat il bejelentés kézhezvételet követő naptól számított harminc napon belül ellenőrizheti.
(5) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzési folytat le. ha a tevékenység az 5. melléklet ll. részében szerepel.
(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott hatóságok az ellenőrzést követő nyolc napon belül annak eredményéről tájékoztatják a jegyzöt.
(7) A telep működésével kapcsolatos - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIll. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott - figyelemfelhívás esetén az. illetékes környezetvédelrni, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szűkség szerint megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket. valamint megkeresi a jegyzőt.
10§ (1) Az ipari tevékenység végzöje a telepengedély megadását, illetve a bejelentés: követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - az ipari tevékenység változtatását ide nem értve - haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.
(2) A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi.
(3) A telep használatára jogosult személyében történö változás esetén a (2) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, azzal. Hogy a változást. annak megfelelő igazolása mellett az új jogosut köteles bejelenteni
(4) Az ipari tevékenység megszüntetését az. ipari tevékenység végzőjc köteles a jegyzőnek a megszűnést követően  haladéktalanul bejelenteni és - telepengedély-köteles tevékenység esetében - a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a nyilvántartásból.
(5) A jegyző az (1 )-(3) bekezdésben meghatározott adatváhozásról, valamint a tevékenység (4) bekezdés szerinti megszünteiéséről haladéktalanul értesíti a 9. § (1) bekezdésében megjelölt, valamint telepengedély-köteles tevékenység esetében az engedélyezésben részt vett hatóságokat, bejelenres-köteles tevékenység esetében pedig a bejelentőt és a 4. §-ban megjelölt hatóságokat.
(6) A telepen folytatott ipari tevékenység változása eseten - ideértve, ha a tevékenységet folytatá a telepen kerabban  folytatott ipari tevékenysége mellett vagy annak egyidejű megszüntetésével másik. engedély- vagy bejelentés-köteles  ipari tevékenységet kíván folytatni - az új tevékenység tekintetében a 3-9. § szerinti eljárást kell megfelelöen lefolytatni. azzal. hogy a korábbi tevékenység megszüntetese eseten a (4) bekezdest is megfelelöen alkalmazni kell.
11.§  (1) A 2. §-ban és a 10§ (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállását a jegyzö ellenörzi.


-----------------------------------------------------------------------
12. § telepek engedélyezésével, bejelentésevel és  nyilvántartáshan feltüntetett adatok módosltásával kapcsolatos eljárásokért a kérelmező, illetve a bejelentő igazgatási szolgáltarási díjat köteles fizetni.
13. ~ A Kormány az e rendelet által meghatározott közigazgatási hatosági ügyek tekintetében a fővárosi és megvei kormányhivatalokról , Valamint a fővárosi és megyei korrnányhivatalok kialakításával és .1 területi integrációva1 összefüggő törvénymódosításokról szóló 20 \ 0_ évi CXXVL törvény 6. § (3) bekezdése szerinti feladat- és hatáskörök ellátására az iparügyekért felelős minisztert jelöli ki.
15. § Ez a rendelet 20 13. február 28-án lép hatályba.
16. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szól ú, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5- és 9, cikkének való megfelelést szolgálja.
17. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő és a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekröl, valamint a telep engedélyezés rendjéről és bejelentés szabályairóI szóló 358/2008_ (XI L 31.) Korm. rendelet alapján nyi lvántartásba vett, a jelen rendelet alapján más jegyző illetékességi területén lévő telep esetében a telepet nyilvántartásba vevő települési önkormányzati jegyző a teleppel kapcsolatos iratokat megküldi a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzati jegyzőnek, aki a telepet haladéktalanul a jelen rendelet alapján vezetett nyilvántartásába veszi.



Képesítése(k) 21/2010 (V 14,) NFGM rendelet alapján:
Kozmetikumok elöállítása*
- {Kozmetikai terrnékgyártó} V AGY
- {Vegyipari technikus}


Javaslat helyettesítő (jogelőd, egyenértékű, szirányú egyéb v. magasabb [*-gal jelölt] képesítésekre:
A kozmetikai termékgyártó képesítes helyettesítő képesírései.
- Automata gyártórendszerek üzemetterö]e vagy
- Vegyi anyag-gyártó szakmunkás vagy
- Általános vegyész szakmunkás vagy
- Altalános vegyipari technikus vagy
- Vegyészmérnök (egyetemi végzettség) vagy
- Vegyészmérnök (főiskolai végzettség

ÖSSZEFOGLALÓ Táblázat

Engedélyhez kötött tevékenysége

Engedélyező hatóságok i engedélyek

jogforrás

Kozmetikai termékek gyártása: kézves szappanok készítése.

Magyarországon kozmetikai terméket csak olyan természetes vagy jogi személy. Illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdagi társaság gyárthat. amely gyártási tevékenységet bejelenti, A gyártási tekenységet a gyártó, illetve meghatalmazott képviselője jelenti be a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a gyártás helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) pegészségügyi intézetéhez. A gyártási tevékenység bejelentése körelező (40/2001 3§ 2):  ll) minden újonnan tesített, bővitett, kozmetikai terméket előállíüzem müködésénck megkezdését megelőzően legabb 30 nappal. A gyártási tevékenység bejelentésének tarta lmaznia kell: a) a kozmetikai terk grtójának nevét, székhelyet, a gyártó meghatalmazott pviselőjének nevét és elérhetőségi adatait, illetve a gyártás. telephelyének cit. b) a felelős szely nevét, szakképzettségének. szakmai gyakorlatának okirat: igazolását, c) a gyártando kozmetikai termék 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 1. számu melléklet szerinti terméktípusát. d) a termékinformációs dokumentáció tárolási helyét.

AZ ElJPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1123/2009/EK RENDELETE. 246/2013. (VII. 2.) Kormány rendelet

 

 

 

* Pár tisztázó kérdést még szeretnénk feltenni, megjegyzés: a 40/2001 EÜM r. nem hatályos, ennek lehivatkozása is kérdést vet fel.

NAV:

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.).

Az adótörvények nem tartalmaznak arra vonatkozó szabályozást, hogy valamely tevékenység milyen végzettséggel, illetve milyen feltételekkel végezhető, kell-e hozzájuk engedély, így ezen kérdéseire vonatkozó tájékoztatás adása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.

A hazai adórendszer a magánszemélyek által végzett rendszeres, és haszonszerzés céljából folytatott tevékenységet adóköteles tevékenységnek minősíti, ennek megfelelően adószám kiváltása mindenképpen kötelezettség.
Egyebekben az adókötelezettség megállapítását az a körülmény alapvetően befolyásolja, hogy a magányszemély milyen formában kívánja a tevékenységet végezni: egyéni vállalkozóként, vagy adószámos magánszemélyként. A tevékenységi formák közötti döntés nem az adóhatóság kompetenciája.


A kérdései közül a szappankészítés őstermelői tevékenységként való végzésére irányuló tartozik csak az állami adóhatóság hatáskörébe.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban:  SZJA tv.) 6. számú mellékletében foglaltak alapján mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a
saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II . pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is. Az SZJA tv. 6. számú melléklet II. pontjában nem szerepel a szappan, mint mezőgazdasági termék, ebből következően a szappankészítés őstermelői tevékenységként nem végezhető.

IM (Igazságügyi Minisztérium):

Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) értelmezésekében, a 2009. évi LXXVI. törvény 2§. l) pontjában meghatározott szolgáltatási tevékenység feltételei szerint végzett tevékenység, tehát rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából..., a törvény értelmében üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek minősül. Így az Etvt. 2§ (l) bekezdése szerint egyéni vállalkozóként is folytathaja a tevékenységet, de egyéni cég keretében is, amely az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapítot, jogi személyiséggel NEM rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, így akár tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat, perelhető. Az egyéni cég a 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozik, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) jogi személyekre vonatkozó általános szabályai, és a gazdasági társaságok közös szabályait is alkalmazni kell rá. Természetesen a tevékenység végezhető jogi személy formában is: pl. Kft., szövetkezet... 

VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Mivel a használt zsír felhasználása állategészségügyi kockázatot nem képvisel, és nem tartozik az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó állati eredetű melléktermékekre vonatkozó közösségi szabályozás, a 1069/2009 EK rendelet hatálya alá, ezért az élelmiszer hulladékot a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok szerint kell összegyűjteni, szállítani és ártalmatlanítani. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) rendelkezéseit kell figyelembe venni és az abban foglaltakat betartani.

A Ht. 2. §

17. gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;

20. hasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját a 3. melléklet tartalmazza;

26. hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása;

36. kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;

41. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;

 

Ha a szappankészítők az élelmiszer hulladékok szállítását is végzik, e tevékenység folytatásához a Ht. 14. § (1.) bekezdés szerint a hulladékgazdálkodási engedéllyel is kell rendelkezniük. Ez alól kivételnek tekinthetők az alábbiak:

a)     a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint

b)     a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

 

Az élelmiszer hulladékból hasznosítási művelettel történő szappan előállítása, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető a Ht. 15. § (2) bekezdés alapján.

A Ht. a hulladékbirtokos kötelezettségeire vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. A Ht. 31. § (1) bekezdése szerint a hulladékbirtokosnak gondoskodnia kell a hulladék kezeléséről. A Ht. 31. § (2) bekezdése szerint az alábbi módokon tudja a jogszabályi előírásokat teljesíteni:

a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

c) a hulladék szállítónak történő átadása,

d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

e) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

f) a hulladék kereskedőnek történő átadása,

g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy

h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik.

 

Tehát, a hulladék birtokosa csak abban az esetben adhat el, adhat át élelmiszer hulladékot hasznosításra a szappankészítőnek, ha a szappankészítő tevékenységet végző rendelkezik  a hasznosításhoz szükséges engedélyekkel.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012 (XII. 29) Kormány rendelet (továbbiakban Rendelet) tartalmazza a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, valamint az engedélyezésével kapcsolatos hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokat. Az engedély iránti kérelmet a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. A Rendelet tartalmazza még hogy a kezelési műveletek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemnek mit kell tartalmaznia.

 

A környezetvédelmi, természetvédelmi vízvédelmi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17) Kormány rendelet szerint környezetvédelmi hatóságként a telep fekvése szerinti környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség jár el. A 12.§ (3) bekezdése szerint Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el, ha a hulladék kereskedelmére, közvetítésére, szállítására vonatkozó tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy nyilvántartásba vétel iránti kérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.

Javaslom a tevékenység folytatásával kapcsolatban felmerült kérdéseivel közvetlenül keresse meg a területileg illetékes főfelügyelőséget.

 

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996 (XII. 26.) Kormány rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti igazolvány kiadása a Magyar Ágrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei ügyintéző szervezetének hatáskörébe tartozik.

Tájékoztatom arról, hogy a környezetvédelmi hatóságoknak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekben van hatásköre és illetősége, a már előállított szappan értékesítésére vonatkozóan azonban nem rendelkezik hatáskörrel.

 

VM Vidékfejlesztési Főosztály (az EMMI részére)

Az 1085/2013 (II.27) Kormány határozatban rögzítettek szerint 2013 március 14-én a Nemzetgazdasági Minisztériumban megalakult és megtartotta első ülését a telephelyi tevékenységeket felülvizsgáló, ún. telepengedély munkacsoport. Az előzetes álláspontok eredményeképp és a SZÖVET által is kezdeményezett jogszabály-változtatási szándék szerint a kézműves tevékenységek kivonásra kerülhetnek a „telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól, valamint a telepi tevékenységek környezeti szempontú felülvizsgálatáról” szóló  tervezett Kormány rendelet hatálya alól, figyelembe véve azok csekélyebb környezetterhelő hatását.

A közeljövőben várhatóan megalkotandó Kormány rendelet meghatározza a kézműves termékek fogalmát, illetve rögzíti azt, hogy annak hatálya  alól mely tevékenységek kerülnek ki a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004 (V. 21.) NKÖM rendelet alapját képező tevékenységek szerint.

Tájékoztatom egyúttal, hogy a tervezett Kormány rendelethez kapcsolódó mellékletekbe bekerülő bejelentés-, illetve telepengedély-köteles tevékenységek listája – kézműves tevékenységek szerint – felülvizsgálat és ellenőrzés nyomán kerül meghatározásra.

Felhívom szíves figyelmét továbbá – Nemzetgazdasági Minisztériummal történt egyeztetést követően – arra, hogy a SZÖVET és a Kislépték közös levelében említett, illetve az előzőekben vázolt kormányrendelet-tervezet a kézműves-termék előállítókra vonatkozó kivételek megfogalmazására is várhatóan ki fog térni. Addig azonban az 57/2013 (II. 27) kormányrendelet hatályos.


NEM VAGYUNK ILLETÉKESEK VÁLASZOK:

EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság:

Elöljáróban tájékoztatom, hogy a szakképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a szakképzés tartalmi kérdéseinek rendezése, a szakképzés és felnőttképzés szakmai irányítása a szakképzésért és felnőttképzésért felelős szaktárca felügyeleti jogkörébe tartozik.

Az oktatásért felelős szaktárca az iskolai rendszerű  oktatás irányításában – beleértve a köznevelést, a felsőoktatást és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszát -, valamint az iskolai rendszerű felnőttoktatás megszervezésében illetékes.

Az emberi erőforrások minisztere ellátja az Országos Képzési Jegyzékben ágazatához tartozó szakképesítések tekintetében a szakképzésért felelős miniszteri feladatokat.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012 (VII. 6) Kormány rendelet 2. mellékletében a szakiránnyal rendelkező szakképesítések szakmairányainak felsorolása található meg, amelyben az 5. mellékletbe is tartozó „A kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítések” között a     34 215 01 Népi kézműves szakképesítés az alábbi szakirányokat tartalmazza:

12.Csipkekészítő, Faműves, Fajátékkészítő, Fazekas, Gyékény- szalma- csuhétárgykészítő, Kézi és gépi himző, Kosárfonó, fonottbútor készítő, Szőnyegszövő, Takács, Nemezkészítő, Népi bőrműves.

A szappankészítő kézműves nem tartozik az emberi erőforrások miniszterének szakképesítésért felelős miniszteri hatáskörbe, így a kérdések megválaszolásában sem illetékes a köznevelésért felelős szakterület. 

 

NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ) - Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

A felhasználni kívánt élelmiszer hulladék, jelen esetben  használt zsiradék,

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről az Európai Parlament 1069/2002 rendeletének (továbbiakban EK rendelet) 2. cikke (2) bekezdés g) pontja alapján azon élelmiszer hulladékok kivételével, melyet

·         nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközről gyűjtöttek be vagy

·         takarmányozási célra használnak illetve

·         nyomással történő sterilizálással való feldolgozásra vagy

·         a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjában említett módszerekkel történő feldolgozásra vagy

·         biogáz vagy

·         komposztáló üzemben használják fel,

nem tarozik e jogszabály hatálya alá.

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról 45/2012 VM rendelet 16. § (3) bekezdése értelmében, ha a használt sütőolaj és zsiradék nem tartozik az EK rendelet hatálya alá, a szállítás feltételeit a szállító telephelye szerinti illetékes környezetvédelmi hatóság határozza meg.

A fent leírtaknak megfelelően a használt zsiradék felhasználása, kezelése, feldolgozása a szappan készítés esetében, az állategészségügyi szolgálat nem rendelkezik hatáskörrel.

Továbbá tájékoztatom, hogy e kérdésben egyeztettünk a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával.

A projekt a Svájci Hozzájáruláson keresztül a Svájci Állam társfinanszírozásával valósult meg. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület,t  a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával, a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok pályázat , a SMCA-2012-0071-Z regisztrációs számon nyilvántartott “Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása” című pályázat keretében megvalósuló program keretében létrehozza civil, szakmai partnerségben a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesületét. 

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

FALUSI VENDÉGASZTALON HALÉTEL »»

Útmutató egy kevésbé ismert lehetőségről
Add a Facebook-hoz

Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók
Országos Érdekképviseletének Egyesülete

Számlaszám: (OTP) 11742049-20343394
Telefon: 06 30 768 8718 | E-mail: kisleptek@gmail.com
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió